MAGAS KŐRIS
Fraxinus excelsior
A magas kőris nagy termetű fa, magassága eléri a 30 métert. Európai elterjedésű, de a Kaukázusban is előfordul. Hazánkban elsősorban a domb- és hegyvidékeken él. Erdőállományban, zárt állásban egyenes, hengeres törzset, ritka koronát nevel, szabad állásban zömök törzset, széles, gömbölyű koronát fejleszt. Hosszú életű, akár 200-250 évig is élhet.
Kérge sokáig sima, zöldesszürke marad, majd szürke színű, hosszanti irányban repedezett vastag héjkérge alakul ki. Gyökérzete fiatalon szívgyökérzet, majd a gyökfőből erős támasztógyökerek indulnak ki. Fiatal hajtásai vastagok, rügyei feketék. Levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyaltak, 9-13 levélkéből összetettek. A levélkék lándzsásak, csúcsukon kihegyezettek, szélük fűrészes. Virágai a lombfakadás előtt, április elején, közepén nyílnak, nem feltűnőek. Termése repítőszárnyas lependék. Gyakran terem sok magot. Termései csomókban csüggnek, szeptember végén érnek. A makkocska szárnnyal együtt 3-4 cm. Fiatal korban nagyon gyors növekedésű fafaj. A törzs alján és a gyökfőnél lévő alvórügyekből jól sarjadzik. Fényigényes fafaj, meleg igénye mérsékelt.
Számos kórokozó, kártevő károsítja. Fiatal korában a vadrágás okoz fejlődési veszteséget. A magyarországi erdőkben az 1990-as évektől a kőris állományok leromlása volt tapasztalható. 2006-ban sikerült izolálni a kórokozót, a Chalara fraxinea gombát, mely a kőrisvész okozója. A kezdeti tünetek: levél, hajtás hervadás, száradás, a fás részeken foltok, besüppedések. A megtámadott fák végül tőből kifordulva dőlnek ki. Pusztítása nagy veszteség a magyar erdőkben.
Sárgásfehér, kemény, nehéz, rugalmas fája igen értékes. Az építészet, a jármű- és sportszeripar, a furnér- és lemezipar keresett nyersanyaga. A csomoros haboskőris faanyaga a bútoriparnak fontos.
A magas kőris levele (fotó dr Péti Miklós)
és érett termése (Wikipédia)
Az Országos erdészeti Egyesület gondozásában meghirdetett év fája mozgalomban a magas kőris a 2006. évben volt az év fája.
Összeállította: Bús Mária
Forrás:- Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai Mezőgazda Kiadó, 1999.
- Gencsi László, Vancsura Rudolf: Dendrológia Mezőgazda Kiadó, 1992.